A helyes testtartás
Az örömteli babahordozás titka a biztonság és a kényelem. Ha a hordozandó baba adott, és a megfelelő hordozóeszközt is sikerült kiválasztani, már csak néhány egyszerű alapszabályt kell betartani, hogy mindketten jól érezzétek magatokat. Íme a legfontosabbak:
A kisbabát
már az első naptól kezdve függőleges pozícióban, fejlettségi szintjének megfelelő természetes testtartását megőrizve hordozd! Ha ölbe veszed, ösztönösen azt a pozíciót veszi fel, ami neki a legkényelmesebb: ez egy nagyszerű kiindulópont, hiszen ez az a testtartás, amit hordozás közben is biztosítani szeretnénk neki.
Egy újszülött baba esetében a fiziológiás testtartás térdben magasra húzott, enyhén terpesztett lábacskákat és enyhén ívelt gerincet jelent, a fejecske pedig a őt hordozó személy mellére hajtva pihen. Mivel izomzata gyenge még ahhoz, hogy önállóan tartani tudná magát, ezt a feladatot teljes mértékben a hordozókendő veszi át.
Az izomzat megerősödésével a baba testtartása is változik, éber állapotban a térdfelhúzás mértéke csökken, a hát fokozatosan kiegyenesedik. Alvás közben viszont újra embrionális pózba lazul a baba, ilyenkor újra pontosan rögzíteni kell. A kisbaba gerince a születésekor ún. C alakú, a másodlagos görbületek kialakulásának folyamata körülbelül egy évet vesz igénybe, és felülről lefele tart, az izomrendszer megerősödésével párhuzamosan. Így alakul ki először – a nehéz bababuksi emelésével és helyén tartásával – a nyaki homorulat, majd – a felállással és a járással – az ágyéki homorulat, és válik a baba gerince a felnőttekéhez hasonlatúan ún. kettős S alakúvá. Fontos azonban tudni: alváskor a nagyobb babák is “visszagömbölyödnek”, ezért nagyon fontos, hogy őket is csigolyáról csigolyára megtámasztva, a fent említett kényelmes pozícióban hordozzuk!
Az újszülött baba csípője szintén éretlen még: a csípőízületi vápa sekélyebb, így a combcsont feje nem illeszkedik benne olyan stabilan, mint egy érett csípőízület esetében. Az egészséges csípőfejlődés feltétele, hogy a mozgó csontfej pontosan a közepén mélyítse az ízületi vápát. Ezért fontos figyelni a helyes pozícióra: magasra – lehetőség szerint a köldök vonaláig, de a mindenképp a popsi vonala fölé – felhúzott térdek, és újszülött babánál kb. 60, nagyobb babák esetében 90 fok körüli terpesz.
Ez a pozíció egyszerre kényelmes a babának, és támogatja az optimális gerinc- és csípőfejlődést.
A hordozó személy
testtartásáról, egészségéről lényegesen kevesebb szó esik a hordozott babáéhoz képest. Tudjuk, hogy egy kisbabának létszükséglet a gondozójával való testkontaktus, egészséges testi és lelki fejlődésének alapfeltétele. A baba emelgetése, cipelése azonban – akinek van/volt már, tudja – nem kis feladat, érdemes a saját egészséged érdekében is megszívlelni, és betartani pár alapszabályt.
Emelésnél a következőkre érdemes figyelni:
- mindig egyenes gerinccel, enyhén hajlított térdekkel emelj, soha ne domború háttal, így a gyerek súlya nem a gerincedet terheli, hanem a far- és a combizmokra tevődik át,
- nyugodtan, folyamatosan emelj, ne hirtelen kapd fel a babát,
- közben – ez különösen nagyobb gyerek emelésénél fontos – a lélegzetedet ne tartsd vissza, és
- ha felemelted, igyekezz minél nagyobb felületen magadhoz ölelni a babát- így kevésbé érzed majd megterhelőnek a hordozását (ez különösen ölben való hordozás esetében fontos, helyesen használt babahordozó eszközben a közelség adott).
Hordozás közben figyelj a helyes testtartásra:
- állj egyenes háttal, lazán leejtett vállakkal és emelt fejjel (mintha a fejed tetejétől húzna valami fölfele),
- a térded soha ne feszüljön, testsúlyod egyenletesen nehezedjen a két lábadra, a lábujjaktól a sarkakig,
- járj kényelmes, alacsony sarkú cipőben: ez egyrészt csökkenti a lábak igénybevételét, másrészt fokozza a járás biztonságát.
Elöl hordozott babával ne homoríts, ne dőlj hátra. Úgy válaszd meg a kötési módot, hogy ne kelljen homorítanod, ellentartanod. Húzd feszesre a hordozókendőt, állítsd be megfelelően az egyéb típusú hordozóeszközöket, így nem lesz rá szükség, hogy dőléssel kompenzálj a baba tartásán. Húzd ki magad, a medencédet billentsd enyhén hátra, és figyelj magadra (is): ha úgy érzed, kezd kényelmetlen, nehéz lenni a hordozás, ellen kell tartanod a baba súlyának, vagy nem látsz már át kényelmesen a feje fölött, ez mind azt jelzi, ideje váltanod csípőn vagy háton hordozásra. Nagyobb, 6-7 kg fölötti babát – medencefenéki izmaid védelmében – huzamosabb ideig már ne hordozz elöl.
Csípőn hordozásnál a terhelés féloldalas: a baba súlya a combodra, lábadra tevődik át. Ha gyakran hordozol csípőn, figyelni kell az oldalak rendszeres váltogatására: ez nem csak a saját gerinced védelme, de a baba szempontjából is nagyon fontos.
Háton hordozásnál szintén fontos a helyes, egyenes testtartás: jól megkötött hordozóval nem szükséges előre dőlnöd, ellentartanod neki. Figyelj a baba magasságára: kisebb babát magasabbra is köthetsz, minél nagyobb, annál lejjebb lesz kényelmes hordanod. A tapasztalat azt mutatja, a legkényelmesebb, ha a térde kb. az alsó bordaív magasságában helyezkedik el. Ha elaludt a hátadon a gyerek, a fejét minden esetben támaszd meg: lógó fejű babával közlekedni stresszes, kényelmetlen (neki is!).
Ha rendszeresen hordozod a kisbabád, egész pici korától kezdve, észrevétlenül edződsz majd hozzá a súlyához, megerősödik az izomzatod, és nagyobb gyerek hordozását sem fogod megterhelőnek találni. Ha viszont nagyobb babával szeretnéd elkezdeni a hordozást, figyelj a fokozatosságra: ne erőltesd túl magad! Kezdd rövidebb időkkel, és fokozatosan növeld a hordozós séták időtartamát.